Friday, 14 May 2010

Doctor Who?

A tiny bit more towards an answer

Tuesday's posting, on a recent Hungarian magazine article on the Pető Institute, concluded with the words:

It all seems a very, very long way from the crazy doctor described in a box at the end of the article...


The 'mad doctor' was of course András Pető . Many of those who have come only recently into the world of Conductive Education may have an unclear image of what he was like and snippets such as published in the Hungarian woman's magazine Nők Lapja, almost exclusively concerning the period of his life in Budapest, are the most that we have to go on.

English translation

Susie Mallett has provided an English-language translation of this brief passage, at:


Historiography

Hungarians seem to have an insatiable appetite for publishing memoirs of their times gone by, and quite a few of these, covering the period 1945-1967 when Pető was in Budapest, include brief mentions of their authors' contacts with András Pető, usually in a doctor-patient relationship. Mária Hári (probably the 'lady doctor' mentioned') compiled a bibliography of such mentions and I think that I recall her publishing it somewhere – probably in her A konduktív pedagógia története ('History') but I do not have a copy handy to check.

The book extracted from from Nők Lapja was written by Sárközi Mátyás:

Sárközi, M. (2003) Levelek Zugligetből, Budapest, Kortárs Könyvkiadó

I do not know anything about Sárközi Márta – or Pimpi. Surely not relatives of the French President, but who knows?

Mari Hari died in 2002, so possibly did not know of this particular memoir. It would be of real service to the historiography of Conductive Education, and for a Hungarian-speaker a fairy easy tribute to make to Maria's intentions, to collate the extracts that Maria listed, along with this particular mention and any others others that she missed, and produce an edited edition. This would be a small further contribution to answering that ever-puzzling question ' Who was András Pető?'. It would certainly be a fun project for somebody, resulting in a very interesting read.

I very much doubt, however, that we would end up much the wiser. András Pető took good care of that.

Magyarul

„Majd elájultam, amikor megláttam, mert tökéletesen úgy néz ki, mint egy zöld zsírkőből faragott Buddha, ordítva beszél, goromba, és nem néz az emberre. Teljes másfél órát ordítottunk egymással, mikor végre kegyeskedett rám nézni, és megállapítani, hogy de furcsa pillantásom van nekem. Aztán behívatta az orvosnőket, és közösen kiderítették, hogy nincs hely. Végül rám ordított, hogy azonnal hívjam a mentőket és hozassuk oda Pimpit. ... Bevitték Petőhöz, aki rám bömbölt, hogy menjek ki, majd pár perc múlva kirúgta az ajtót és rám ordított, hogy „most nézzen ide". Pimpi szépen ment hat lépést, maga előtt tolva egy széket. Pető ezután elordította, hogy .... vegyem tudomásul, Pimpi innen a saját lábán fog hazamenni. Hát most ott van, délelőtt és délután két órán át járatják, egész nap nyúzzák és tornáztatják, asztalnál ülve kell étkezni. Az orvosnő szombaton azt mondta, hogy hamarosan egyedül fog járni. Pimpi meg van rémülve, és nem nagyon hisz az egészben. Én viszont hiszek."

(Részlet Sárközi Mártának (Molnár Ferenc lánya) fiához írt leveleiből - A „Levelek Zugligetből" című kötetbő

No comments:

Post a Comment